1. olyan módon. ne úgy csináld; úgy bánik vele, mint a gyerekkel; ▸ ha te úgy, én is úgy | ▸ nem úgy éva jól tanul, nem úgy a húga. | ▸ úgy , mint úgy anyám, mint apám (helyesen: mind anyám, mind apám ).

2. olyan állapotban. szegénynek született, úgy is halt meg; mindent úgy hagytam, ahogy volt. | ▸ úgy van | ▸ van úgy, hogy | ▸ úgy van, hogy úgy volt, hogy ma indulunk. | ▸ úgy van valamivel, hogy mint ahogyan | <helyeslés kif-ére.> ▸ úgy van biz: úgy is van | <történést jelentő igék mellett:> olyan körülmények, összefüggések között, olyan formában, sorrendben stb. úgy történt, ment végbe, hogy ...

3. ▸ így úgy

4. olyan minőségben. most nem úgy beszélek veled, mint a többiek.

5. olyan nagyon, annyira. úgy fáj a lába, hogy alig tud járni. | <felkiáltó m-ban:> igen nagy mértékben. úgy örülök! | <fogadkozásban, esküformában:> annyira, amennyire igaz, amit mondok. nem láttam, úgy éljek; isten engem úgy segéljen! | ▸ úgyabbul ritk: úgyabban rosszul jártam, de ő még úgyabbul.

6. akkor. kérdezd meg tőle, úgy majd megtudod; ez csak úgy jó, ha friss. | <feltételes mellékm főm-ában, ha a mellékm a főm előtt áll:> akkor. ha ön mondja, úgy én is elhiszem.

7. <nyomatékos figyelmeztetést, fenyegetést kifejező felszólító m-ban:> annak tudatában. úgy nyúlj hozzá, hogy velem gyűlik meg a bajod!

8. <érzékelést, értelmi működést jelentő igék mellett:> az(t). úgy látom, tudom, érzem, akarom, hogy ...; ▸ úgy látszik ▸ ha úgy tetszik ▸ hogy úgy mondjam

9. ▸ úgy sincs ne menj, ha úgy sincs kedved.

1. körülbelül. úgy öt óra tájban.

2. <mód- v. állapothat kiemelésére.> az a jó, amikor úgy szép csendesen esik az eső.

3. <a cselekvés véletlen v. esetleges voltának, ill. felületességének kif-ére.> futott, egyszer csak úgy megbotlott; nem tudom, csak úgy gondolom.

4. ▸ csak úgy nem akart semmit, csak úgy bejött.

5. ▸ csak úgy csak úgy rázta a zokogás.

1. <helyeslés kif-ére:> úgy van. ▸ úgy, úgy!; úgy, ahogy mondod

2. nép | ▸ úgy ám úgy bizony két fiam van, úgy ám! | ▸ úgy ám, de [hozz bort!] úgy ám, de nincs pénzem!

3. néha gúny | <rendsz. kérdő hanglejtéssel:> valóban? úgy? azt hiszed? | ▸ vagy úgy ja úgy?!

4. gúny <megütközés, rosszallás kif-ére:> hát így áll a dolog! úgy! tehát félrevezettél!

1. elvégzendő munka, feladat. sok dolga van; dolog v. a dolga után néz; ▸ biztos a dolgában | terv, szándék. nagy dolgokat forgat a fejében.

2. nép a munka, a feladat végzése; dolgozás. nagy dologban van.

3. (elintézésre váró) ügy. dolga akad v. van valakivel. | ▸ nem volt dolga valakivel | szépítő <kif-ekben:> székelés v. vizelés. dolgát végzi.

4. valamilyen cselekedet, tett, magatartás. szép dolog volt tőle; micsoda dolog ez? | <kif-ekben.> ▸ valamire fogja a dolgot könyörgésre fogta a dolgot.

5. esemény, történet. régi dolgokat idéz.

6. helyzet, sors. jó dolga van.

7. tény(állás). | ▸ valaminek a dolga ez ízlés dolga. | ▸ valaminek a dolgában hogy áll egészség dolgában?

8. tárgy, holmi, eszköz. rendben tartja a dolgait. | jog ami különféle jogok tárgya lehet. ingatlan dolog. | fil az anyagi világ bármely része, amelynek viszonylag önálló léte van.

9. szabatosan meg nem nevezett tapasztalati, képzeleti v. gondolati tárgy. nincs szebb dolog a zenénél. ▸ fene a jó dolgát!

[ szláv ]

1. milyen módon? mint történt a dolog?

2. milyen állapotban? hogy s mint vagy?

3. rég <felkiáltásban:> mennyire! mint sajnálom!

1. amely módon v. állapotban. úgy maradt, amint volt. | <nem valódi alárendelésben, vmely kiegészítő megjegyzés bevezetésére.> amint mondják, nagy tél lesz.

2. a megjelölt körülmény következtében v. arányában. amint sötétedett, bezárkóztunk.

1. mialatt, amíg.

2. amely időpontban v. rögtön utána; mihelyt. amint elkészülsz, szólj!

1. annyi, amennyit a természetes számsor első egész száma jelöl (1). egy fia van; ▸ nem egy | egyetlen. ▸ egy emberként mint egy ember | <kif-ekben.> ▸ egy cseppig szálig szemig

2. osztatlan, egész. egy darabban; ▸ egy csomóban rakáson | egyszeri. | egységes, egyetlen. egy közösséggé forrtak össze. | csupa, merő. egy vér lettem.

3. ugyanaz, azonos. egy véleményen van valakivel; ▸ egyek vagyunk

4. <időpont megjelölésére, sorszn-i jelentésben.> ▸ egy óra

5. <pongyola haszn:> első. az egy kerületben; az egy b-be jár.

1. egy egységből álló mennyiség, szám. | < (ütemes) mozgás vezénylésében vezényszóként.> egy, kettő, egy, kettő!

2. gyak. biz egy dolog, egy egység, kül. pénzegység. erre az egyre emlékszem; egy húszért vette. ▸ egyet mondok, kettő lesz belőle | egy óra mint időpont. pontosan egykor. | az egyes számmal jelölt épület, helyiség. földszint egy. | <pongyola haszn, hónap neve után:> elseje. május egy.

3. egy személy. ▸ nem egy volt ott nem egy, aki ... | ugyanaz a személy, dolog. egyet szeretünk.

4. isk biz az egyes számjegy. fölírom az egyet.

5. (hsz-szerűen) ▸ egyet ▸ alszik rá egyet | ▸ eggyé eggyé olvad. | ▸ egytől egyig

1. <meghatározatlan, még nem említett v. ismeretlen személyt, dolgot jelentő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> vett egy táskát; egy rokonom képe; egy újabb rendelet szerint. | <időhat előtt, a meghatározatlanság kif-ére.> egy este; ▸ egy időben ▸ egy alkalommal | <htl mennyiséget jelentő szó(szerkezet) előtt; kitétele nélkül a szó(szerkezet) helytelen.> egy kevés víz; ▸ egy kis ideig | <némely htl nagyságra, fokra utaló belső tárgy, ill. hsz előtt.> egy nagyot sóhajt; ▸ egy kicsit kevéssé egy kissé

2. <fajfogalmat jelölő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> egy kisgyermektől ezt ne kívánd! | <valakihez, valamihez mint típushoz, fajtához való hasonlítás esetén.> olyan, mint egy virágoskert. | <hasonlítást nem tartalmazó, nem metaforikus névszói állítm előtt.> jános egy okos ember (helyesen: jános okos ember).

3. <érzelmileg színezett m kiemelő szavaként, a jelző és a jelzett szó között.> ravasz egy fickó!

4. <típusra, ill. a megnevezett személyi tulajdonságaira utaló tulajdonnév előtt.> egy szabó jánostól ezt elvárjuk!

1. menésre késztet. a nyájat a legelőre hajtja. | (t. n.) vad a vadat a vadász(ok) felé űzi. | <természeti erő, jelenség> űz, kerget valamit. a szél hajtja a felhőket.

2. kíméletlenül dolgoztat, hajszol. hajtotta a béreseket. | nép siettet valamit. hajtja a munkát. | tn biz nagy erőfeszítéssel dolgozik v. küzd. ma (végre) hajtott a csapat. | ▸ hajt valamire valakire nagyon hajt(ott) az állásra.

3. tn hasmenést okoz. | tn <gyógyszer, hashajtó> a szervezetből káros idegen anyagot eltávolít.

4. <befogott állatot> vhova irányít. miska hajtja a lovakat.

5. tn (gép)járművet (működtet és ) vezet. gyorsan hajt; jobbra hajts! | tn < (gép)kocsi(n valaki) > megy vhova. az állomásra hajtott.

6. <gépet> mozgásba hoz, működtet. mi hajtja a motort?

7. kissé vál <belső erő, feszültség> cselekvésre v. valamilyen megnyilatkozásra késztet. valamitől hajtva; a kíváncsiságtól hajtva. | ▸ valakit, valamit valamibe hajt a halálba hajtották.

8. nép ismételget, hajtogat.

[ fgr tőből v. ←hajt² ]

1. (be)haj(lí)t, (el)fordít. visszájára hajtja a kendőt. | valakire, valamire (rá)fordít, (rá)borít. magára hajtja a takarót. | (t. n. is ) nép könyvben, füzetben fordít, lapoz. hajts (egyet)!

2. valamijét meghajlítja v. így vhova odahajtja. ▸ álomra nyugovóra hajtja a fejét

3. ▸ fenékig hajtja a poharat

4. vál valamilyen állapotba, helyzetbe kényszerít. uralma alá hajt valakit.

5. tn ▸ hajt valakire, valamire hajt a jó szóra.

[ fgr tőből]

1. <növény sarjat, hajtást stb. > ereszt, növeszt. | tn így zöldellni kezd. hajt a vetés.

2. <kif-ekben:> hoz, eredményez. hasznot hajt.

[←hajt¹ ]